Lendva - több látnivalót rejt, mint gondolnád
Magyar város a határ túloldalán: ez (is) Lendva. Avagy Alsó-Lendva. Nagyon közel van, autópálya is vezet oda, de valószínűleg mindenki csak elszáguld mellette, és maximum megjegyzi, hogy nézd, van ott egy szép vár a domboldalban. Pedig Lendva egyre több turistát vonz, mert egyre több látnivalót és remek programokat kínál. Érdemes hát megállni pár órára, és körbenézni a városkában! Miért? Mutatom!
Hol található? Szlovéniában, a Muravidék régióban, Szlovénia legkeletibb csücskében, közvetlenül a magyar határ mellett Tornyiszentmiklósnál átlépve, a Lendva patak partján. Térképen ITT
Lendvát szőlővel sűrűn beültetett dombok veszik körül, a dombokon borút vezet pincétől pincéig.
Az autópálya felől érkezvén, a Lendva patak partján üzletközpontok fogadják a látogatót, és érdemes is itt megállni, mert az üzletek parkolója ingyenes, a belváros pedig nagyon közel van, 5 perc séta.
Bevásárlás szempontjából nem kifejezetten éri meg eljönni; a Lidl-ben és a Spar-ban ugyanazt lehet kapni, mint otthon, csak Euróért. Az árszínvonal hasonló, vagy picit magasabb. De aki szereti a shoppingolást, annak esetleg érdemes benézni egy-két üzletbe. :)
A belváros felé indulva 4 csillagos hotelt is találunk, és ha itt ér minket az ebédidő, a két üvegpalota közötti üzletsoron hatalmas és nagyon finom gyrost (dönert) ehetünk. De van Lendva fő utcáján szuper helyi pékség, ahol isteni burek is kapható.
Lendva és a Muravidék az első világháború végéig Magyarország része volt. A világháború utáni békeszerződés rendelkezése szerint került a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. 1941. áprilisában Jugoszlávia megszállásával a terület visszakerült Magyarországhoz, és ekkor a magyar hatóságok mindent megtettek azért, hogy a Muravidék színmagyarrá változzon, a második világháború végén azonban visszaállították a trianoni határokat, így Lendvát ismét Jugoszláviához csatolták. Majd az 1991-ben megalakult Szlovénia része lett a régió.
De Lendva ma is a szlovéniai magyarság központja. Még ma is mintegy 4000 magyar él a 11 ezres településen. Mindenfelé hallani magyar szót, a feliratok is kétnyelvűek.
Lendván mi sem bizonyítja jobban a magyarság jelenlétét és gyökereik megőrzését, mint Árpádházi Szent István szobra a városka központjában. Mellette Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, és Anton Martin Slomsek, a szlovének nemrég boldoggá avatott püspöke.
A várhoz is innen indul gyalogút. A kereszteződésben jól ki vannak táblázva a látnivalók és a borút pincéi.
A vár az 1192-ből származó oklevél tanúsága szerint a Hahót nemzetség tulajdonában volt. A Hahót nemzetség, majd a későbbi alsóledvai Bánffy család 3 évszázadon keresztül a legtekintélyesebb magyar főúri családok sorában volt található. VI. Bánffy Miklós lelkes híve volt Mátyás királynak, aki 1474-ben őt küldte el Nápolyba jegyeséért, Beatrixért. Hazafelé a királykisasszony és kísérete, többek között Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet is 1474. november 24-én az alsólendvai várban szálltak meg. Később 1480. augusztus 28-án maga Mátyás király is járt itt.
A török megszállás idején a várost és a várat rendszeresen támadták, de az alsólendvai vár soha nem került török kézre.
Később a Bánffy család kihalása után a Nádasdyak, majd Esterházy Pál szerezte meg a lendvai uradalmat. Az Esterházyak a várat I. Lipót király tiszteletére "L" alakúra építtették át a XVIII. század elején.
A manzárd-tetőzetet a XIX. században alakították ki, és egészen 1945-ig az Esterházy család birtokában maradt a vár.
A vár épületében 1973 óta múzeum található. De nem is akármilyen! Több állandó, és rendszeresen változó, érdekes időszaki kiállítások kaptak helyet benne. (Belépő: felnőtt 7 Euro, gyerek 3 Euro, 10 fő felett csoport 6 Euro)
Belépés, és jegyvásárlás után kérjétek a (természetesen) magyarul is beszélő hölgyet, hogy vetítse le a Lendvát bemutató filmet, mely kicsit a múltba is visszarepít. A film végigkalauzolja a nézőjét Lendván, bemutatja Lendva nevezetességeit és rendezvényeit. Érdemes 10 percet szánni rá!
A vár folyosóján kisebb lapidáriumot rendeztek be, ahol megnézhetők az egykori várfal maradványai és barokk szobrok is.
Az emeleten a néprajzi kiállítás keretében a muravidéki magyarság kulturális örökségét tekinthetjük át. Több témakörön keresztül mutatják be a hetési népi textília készítését, történetét és viseletét is. Bemutatják a hetési menyasszonyi kelengyét, a hetési népviseletet és hetési motívumokkal díszített hímzéseket is.
Népszerűek a "Vár a vártán" című állandó történelmi kiállításnak helyet adó termek. Azon várak történetét mutatják itt be, melyek Európa védőbástyái voltak a török hódítás idején.
A folyosókon időszaki kiállítások kapnak helyett, mindig van valami látnivaló és mindig valami más érdekesség fedezhető fel a vár bejárása közben.
A másik nagyon fontos terem a Zala György emlékszoba, mely az Alsólendván született szobrászművésznek állít emléket. Kevésbé közismert, pedig a századforduló egyik legismertebb és legtevékenyebb szobrászművésze volt, akinek modellt ült még Ferenc József és felesége Erzsébet is. A magyar történelem számos hősi és tragikus pillanatát, személyiségét megformázta. Legismertebb szobrai a Hősök terén találhatóak.
Kihagyhatatlan látnivaló a várban a Gálics István emlékszoba is, mely 2008-ban nyílt meg. Közel 400 lepke és számos más rovar tekinthető itt meg a világ számos tájáról, melyek a művésznek főleg ihletként szolgáltak. Gálics István ugyanis grafikus, fametsző volt. Munkásságát érdekes filmen is bemutatják a vár vetítőtermében, ha kérjük. Érdemes megnézni!
1973 óta minden évben megrendezik a Lendvai Nemzetközi Művésztelep elnevezésű rendezvényt, ahol számos művész találkozik, merít ihletet a környezetből és alkot. Általában az itt készült munkák, vagy más időszaki kiállítás tekinthető meg a padlásgalériában, a tetőtérben.
A múzeum 2005-ben egy mozgatható öntödét kapott, mellyel megpróbálják megőrizni az antik bronzöntési technikákat a jövő számára. Amikor ott jártam, a művésztelep keretében kortárs közép-európai képzőművészek által alkotott egyedi bronzszobrok voltak kiállítva a padláson.
A vár ablakából remek kilátás nyílik a városkára és a Szent Katalin templomra.
A templomot az Esterházy család építtette 1749 és 1751 között. A város krónikásának, Dervarics Kálmánnak a leírása szerint: "a templombelső egy 19. századi pusztulás után olyan díszessé tétetett, hogy akár a fővárosban is megállná a helyét".
A szentély alatti kriptában a város kegyurai és jeles egyházi személyiségei nyugszanak.
A templomban rendszeresen tartanak magyar nyelvű miséket is.
Az egyik oldalsó oltárt, a Szűz Mária oltárt az Árpád-ház szent királyai, István és László szobrai díszítik.
A díszes főoltár képe Alexandriai Szent Katalint ábrázolja. A képet 1888-ban egy itáliai mester készítette.
A múzeumhoz tartozik a "Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása" című helytörténeti kiállítás is, melyet a Fő u. 52. szám alatt található egykori polgárházban rendeztek be. (Belépő: felnőtt 3 Euro, gyerek 1,5 Euro.)
Az épületben a polgárosodás, a polgári életmód illusztrálására egy polgári dolgozószoba és egy szalon mintájára berendezett enteriőr szolgál.
Kiállítottak továbbá egy 19. század végéről származó patika-berendezést is, mely nemcsak gyógyszerészet-történeti, de kultúrtörténeti és iparművészeti szempontból is értékes.
Bemutatják az épületben továbbá a lendvai ernyő gyártás történetét, mely kisebb nagyobb megszakításokkal 2001-ig működött, valamint az igen jelentős nyomdászatot is.
A kiállítás hétköznap 10 és 16 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 10 és 14 óra között ingyenesen látogatható!
A Szent Háromság Kápolna szőlőültetvényekkel körülvéve őrködik a város felett 266 méteres magasságban. Egykoron fontos katonai, kilátótornyos erődítmény állt a helyén, mert a város védelme szempontjából egy stratégiai fontosságú hely volt.
A kápolna mellől szép időben csodálatos kilátás nyílik a Mura völgyére, a Pannon síkságra, átlátni még Horvátországba is.
A kápolna körüli kis temetőben felváltva olvashatunk a sírköveken és fejfákon magyar és a szlovén neveket.
Az egykori erődítmény helyére 1728-ban a Glubovácz földbirtokos család építtetett kápolnát a Szent Háromság tiszteletére.
A kápolna barokk stílusban épült, de mivel a történelem során gyakran megrongálták, berendezése szerény.
Egykor nagyon híres zarándokhely volt, ahova Magyarországról is érkeztek a hívők, azonban mára már inkább kirándulóhelyként tartják számon. A Hadik múmia és a kilátás vonzza az érdeklődőket.
A kápolna alapjainak ásásakor egy koporsóra bukkantak, benne egy jól megőrződött, mumifikált holttesttel, mely köré az itt élők számos legendát fűztek. Állítólag az 1603-as, Bánffy Kristóf által vezetett törökellenes csatározások egyik hőse, Hadik Mihály pihen itt. Az üvegkoporsóba helyezett test tavasztól őszig tekinthető meg.
A kápolna körül pincesor, a pincék között pedig borút található.
Szeptemberben persze mindenki fent van a dombokon és szüretel. Hogy jobban menjen a munka, mindenhonnan nótaszó hallatszik, természetesen magyar népdalok is.
Minden évben, szeptember első szombatján tartják a szüreti fesztivált, felvonulással, utcabállal, koncertekkel. Érdemes ekkor ellátogatni Lendvára, változatos programokkal és nyitott pincékkel várják a vendégeket.
Lendva legújabb, sok kirándulót és turistát vonzó látnivalója pedig az a kilátó torony, amit 2015-ben adtak át. A toronyból négy ország tájaira nyílik kilátás, hiszen Szlovénián túl átlátni belőle Ausztriába, Horvátországba és Magyarországra is. A torony magassága 53,5 méter.
Fent a kilátóterasz mellett kávézó és étterem is működik, melynek gasztronómiai kínálatában megkóstolhatjuk a helyben termelt borokat és a helyi alapanyagokból készült ételeket.
Belépők: felnőtt 7 Euro, diák, nyugdíjas 5 Euro.
A színház épületet Makovecz Imre tervezte, aki az épület részleteibe és szerkezetébe beleszőtte a térség történelmét és mitológiáját. Az igazán formabontó épületben színház- és hangverseny-terem, illetve kultúrház található. A hátulja pedig egy szabadtéri színpadnak és nézőtérnek ad helyet.
A színházterem 444 férőhelyes nézőtérrel, és profi berendezéssel felszerelt nagyszínpaddal rendelkezik. Rendszeresen játszanak magyar darabokat is magyarul, valamint szerveznek a gyerekeknek magyar mesedélutánokat.
Az építkezést Lendva, a Szlovén Köztársaság és Magyarország közösen finanszírozták. Oldalt kávézó is üzemel kiülős terasszal, ahol mindig ülnek kint helyiek is, tehát valószínűleg jó hely lehet. :)
A zsinagóga 1866-ban épült klasszicista stílusban, ma kiállítóhely.
A zsinagóga és az alsólendvai zsidóság történetét bemutató kiállítás telefonos bejelentkezés alapján látogatható.
Lendvának nagyon híres termálfürdője is van. 1965-ben találtak rá az egyedi, paraffinos termálvízre, amikor a szomszédos Petesházán kőolaj után kutattak. A forró gyógyvíz paraffin tartalma miatt főleg bőrgyógyászati panaszok kezelésére ajánlott, de nagyon jó mozgásszervi és ízületi bántalmakra is.
Lendvát 2011. augusztus 26-án a világ bogrács-fővárosává kiáltották ki a minden évben megrendezésre kerülő Bográcsfesztiválon. Ez a fesztivál minden év augusztusának utolsó szombatján kerül megrendezésre, és tudni kell, hogy a bogrács itt nem az edényt jelöli, amiben az étel készül, hanem az ételt magát. A hagyományos muravidéki bogrács alap összetevői: hagyma, burgonya, három fajta hús és különböző fűszerek. A rendezvényen versenyt is hirdetnek, amin háromfős csapatok indulhatnak, a főzéshez minden hozzávalót a szervezők biztosítanak, majd estefelé értékelik és díjazzák a legjobb ételeket. Remek fesztivál, érdemes ekkor Lendvára látogatni, mert egy hatalmas eszem-iszom helyszínné változik az egész belváros, és a főzés mellett egyéb szórakoztató műsorokkal és koncertekkel várják az érdeklődőket.
Hát ennyi minden várja a Lendvára látogatókat, ugye nem kevés! Érdemes pár órát rászánni, mert felejthetetlen élményeket adnak a látnivalók.
És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Az információk egy része a wikipedia és a www.lendava-vabi.si oldalakról származik.
