Fel a várba, 14 kapun át - Hochosterwitz
Karintia egyik jelképe ez a gyönyörű vár. Több mint 400 éve ugyanannak a családnak a birtokában van. És nagyon különleges, bevehetetlen vár, melyhez 14 kapun keresztül vezet az út a meredek domboldalban.
Már messziről látszik egy magas dombtetőn. Érdemes egy kis kitérőt tenni miatta.
Hol található? Ausztriában, Karintia tartományban, Klagenfurttól észak-keletre, Launsdorf közelében. Térképen ITT.
A vár egy 175 méter magas dolomitsziklán áll, így már messziről, az útról is látható.
Nagy, ingyenes parkoló van a domb lábánál, az út mellett. Ha itt állunk meg, akkor kicsit sétálni kell a bejáratig felfelé. De fel lehet menni autóval is, a bejárat közelében is van még parkoló.
A bejárattól 14 kapun át vezet az út fel a várba, egy nem túl meredek, de azért emelkedő úton. Aki nem szeretne annyit menni, vagy nem tud, az felmehet "lifttel" is, bár inkább siklónak nevezhetjük ezt a vascsövön felmászó szerkezetet. Hát, kell hozzá bátorság, főleg így alulról nézve. Viszont ezzel kimarad mind a 14 érdekes kapu.
A felvonó 1992-ben épült, 1993-ban helyezték üzembe, ezzel a vár elérhetővé és látogathatóvá vált az idősebb és a mozgássérült érdeklődők számára is. A liftbe egyszerre 8 fő fér el, a menetidő 95 másodperc, ezalatt 105 métert tesz meg függőlegesen. A felső vége így néz ki.
A vár a nevét a szlovén ostrovica szóból eredeztetik, mely éleset jelent. A vár egy éles sziklán áll, talán ezért nevezték el így. De a sziklakúp első említése 860-ból maradt fenn, Astarwizza (éles hegy) néven.
Építészeti és műszaki szempontból is érdekesek a várba vezető, sziklába vájt, kanyargós út erődítményei, a 14 nagyméretű kapuépület. Az út közepesen emelkedve mély szakadékokon ível át, esetenként kifaragott sziklafalak mellett halad vagy térré szélesedik ki, míg eléri a vár főépületét.
Az első kapu a "Zászlós kapu", 1575-ben épült. Két, életnagyságúnál nagyobb, festett lovag díszíti. Az egyik zászló fekete-sárga színei a Khevenhüller család színei, a másik vörös-fehér színei az ország színei. A zárókő szerint a kapu építését 1580-ban fejezték be.
A 2. kapu az "Őrök kapuja", melyhez keskeny ösvény vezet. A kapu egyik oldalon a sziklafalhoz van illesztve, a másik oldalon szakadék tátong, tehát kikerülni nem lehet. Átjutni rajta persze szintén nem, hiszen a lőrésein keresztül védekezhettek a bent lévők, sőt a kapu belsejéből egy kis lépcső vezetett fel a szikla oldalára, ahonnan köveket is hajigálhattak a támadókra. A kapu teteje éghetetlen kőzsindelyből van, és 1577-ben készült el.
Az 1578-ban elkészült "Gályakapu" a nevét az alaprajza miatt kapta, mely egy hajóorrhoz hasonló. Az út ide is nagyon keskeny, szorosan a sziklák mellett vezet.
A szintén 1577-ben elkészült 4. kapu az "Angyalkapu". Nevét a márványból készült zárókövön lévő, angyalt ábrázoló domborműről kapta. Ennek a kapunak felvonóhídja is volt.
A tekintélyes építményben a legénység számára egy külön őrházat is építettek, melynek emeletén hálóhelyiségek, a pincéjében raktárak voltak. A kapu pedig angyalokkal van telefestve.
Az 5., az "Oroszlánkapu", az egykor a vasalt ajtószárnyaira festett oroszlánokról kapta a nevét. Ez is 1577-ben épült. Itt szintén volt egy felvonóhíd, melynek görgőnyílásai még felismerhetőek a kapu falában.
A hatodik kapu, a "Férfikapu" különleges példája a Hochosterwitz várat védő berendezések sokrétűségének. A bejárat nem volt lezárva, csak a hátsó részen volt kapu, amit viszont az ostromlókkal szembeni irányba lehetett nyitni. Az átjárót két oldalról lőréseken át, a tetőről pedig beöntőnyílásokon át lehetett védeni.
A hetedik a legpompásabb az összes kapu közül. A zárókövet a Khevenhüller család címere díszíti, egy fülkében pedig a vár építtetőjének márvány domborműve látható teljes fegyverzetben.
A 8. kapu a "Landschaftstor" 1570-ben készült el. A kapun belül a felvonóhídhoz egy forgó központi tengely kapcsolódott, amivel az ostromlókat hirtelen át lehetett fordítani a kapun kívülre.
A kapu után egy kis tér van, ahol ma már kézműves mester kínálja portékáját, főként fából faragott holmikat.
A 9. "Reisetor" kapu érdekessége egy feliratos kő, rajta szárnyas homokórával és mérleggel. A 10. "Fegyverkapu" felett pedig Károly főherceget ábrázoló dombormű látható.
A 11. "Kőműveskapu" falai kloritpalából készültek, a 12. "Hídkapu" pedig ismét felvonóhíddal volt ellátva. A nyitószerkezet ma is látható.
A 13. kapu, a "Templomkapu" egy útelágazás. Az egyik út megy tovább fel a várba, a másik út a templomhoz vezet, mely (a várral ellentétben) a helyi lakosság részére is nyitva állt.
A Hochosterwitz vár kis templomának barokk főoltárán a templom védőszentje, Nepomuki Szent János képe látható. A Khevenhüller hercegek családi sírja is a templomban található 1607 óta. (A villachi lelkész ekkor ugyanis megtagadta, hogy a protestáns Franz von Khevenhüllert a villachi dómban helyezzék végső nyugalomra.)
És itt már nagyon közel vagyunk a várhoz, de azért még egy picit kell mászni.
És az utolsó, a 14. kapu a "Kulmer-kapu", mely 1575-ben épült. A Kulmer családról kapta a nevét, akik hosszú időn át ellátták a vár felügyeletét. A kapu előtt egy híd ível át egy mély árkon. A hosszúkás, boltíves építményen belül az út 90 fokos fordulatot vesz és a tényleges vár előtt hosszan elnyúló elővárhoz vezet.
Egy 1388-ból származó írás szerint a vár eredetileg egy négyzetes toronyból, a hozzá csatlakozó lakóépületekből és a kis várkápolnából állt, melyet tetőpárkányos, lőrésekkel ellátott falak védtek. Aztán 1540-ből származik a jelenlegi vár középső, legrégebbi része, melyet 1575/76-ban egészítettek ki egy kerek toronnyal.
Az építkezés déli irányban folytatódott egy lépcső és a fölső árkádos gang kialakításával.
A vár a 12. század közepéig a salzburgi érsekség birtokában volt, majd 1478-ig hűbérbirtokként von Osterwitz pohárnok tulajdonába került. 1541-ben a várat Georg von Khevenhüller részére zálogosították el, aki 1571-ben meg is vásárolta.
A felső vár egy hangulatos várudvart zár körül, ahol ma étterem, kávézó üzemel.
Khevenhüller a megvásárolt várat 1586-ig tovább építtette, nagyjából a ma látható formájára, és a Hochosterwitz-i vár azóta is a család tulajdonában van.
A felső várban múzeum működik berendezési tárgyakkal, dokumentumokkal és festményekkel, melyek bemutatják a Khevenhüller család történelmét a mai napig.
Természetesen a vármúzeumban páncélokat, fegyverzeteket is láthatunk. A fegyverkamrákat Georg von Khevenhüller alakította ki és szerelte fel a vár és a nép védelme érdekében. A gyűjteményben a korai 14. századból származó vadász és háborús fegyvereket is találhatunk, melyek talán a legrégebbi ismert lőfegyverek a világon. A törökök elleni harcok idejéből is megtekinthetők páncélzatok és fegyverzetek.
(Ez a kép a vár hivatalos oldaláról a burg-hochosterwitz.com - ról származik.)
A várudvaron is van egy kis kápolna, gyönyörű festett falakkal. Az esővizet pedig egy 20 méter mély ciszternában gyűjtik a mai napig.
Egy népszerű monda szerin Margit, tiroli hercegnő (1318-1369) egyszer ostrom alá vette a várat, melyet azonban a várbeliek furfanggal megmentettek. A történészek szerint ez a monda teljesen valószerűtlen, azonban Jacob Grimm 1816-ban publikálta a történetet, így az fennmaradt.
A vár nyitva tartási ideje 2025-ben április 1-től november 2-ig.
Áprilisban, májusban és szeptember, októberben naponta 10-től 17 óráig van nyitva a vár, de jegyvásárlás és belépés legkésőbb 15:30-ig.
Nyáron naponta 9-től 18-ig van nyitva a vár, de jegyvásárlás és belépés legkésőbb 16:30-ig.
Belépőjegy árak:
- felnőtt: 18 Euro
- gyerek (6-15 év között): 11 Euro
- diákok igazolvánnyal: 13 Euro
- családi belépő: 47 Euro
- 6 éves kor alatt a belépés díjtalan.
A belépőjegy tartalmazza a belépést a várba, valamint a múzeumba vezetéssel és a parkolás díját.
Lift használat + 10 Euro, csak lefelé 6 Euro.
A lámpák is a helyhez illőek. Ilyen jópofák. :)
A vár véderejét a bejáratokat védő kapuk határozták meg. Az ügyes elhelyezés miatt a vár bevehetetlen volt, mert a támadóknak egyesével kellett volna bevenniük a kapukat, miközben minden oldalról támadásnak voltak kitéve.
Az információk egy része a wikipedia magyar és német oldalairól, valamint a vár hivatalos honlapjáról származnak.
Ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.
Ha szeretitek a várakat, figyelmetekbe ajánlom a Bécshez közel található Liechtensteini hercegek várát, valamint Szlovéniában a Bledi várat és a Predjamai várat is.
A Hochosterwitz várhoz közel viszont feltétlenül nézzétek meg a Wörthi tavat, mellette Maria Wörth bájos falucskát a csodatévő templomaival, ahova sokan zarándokolnak el, valamint természetesen Karintia tartomány fővárosa Klagenfurt is megér pár napot a történelmi belvárosával, és itt található a messze földön híres Minimundus is, ahol pár óra alatt végigjárhatjuk az egész földet, közelről nézhetjük meg mind az öt földrész leghíresebb nevezetességeinek kicsinyített változatát. Ha pedig szeretitek a mókát és nincs tériszonyotok sem, irány a Pyramidenkogel kilátó, ahonnan fantasztikus panoráma tárul elénk, és mivel pár éve átépítették, most lefelé csúszdázni is lehet.
