Egy vár, ahol nem élt se király, se herceg, se gróf: ez Mauterndorf vára. Eredetileg vámszedő hely volt, innen ered a falu neve is. A nagyon jó állapotban fennmaradt várban ma csodás történelmi időutazáson vehetünk részt, bepillanthatunk a középkori emberek életébe, mindennapjaiba, valamint a környék néphagyományaival is megismerkedhetünk.

De hogy kik laktak a várban? És mikor lakott itt Csipkerózsika? A végére ez is kiderül!

Hol található? Ausztriában, Salzburg tartomány déli csücskében, Mauterndorf központja mellett. Térképen: ITT.

A mai vár helyén már időszámításunk szerint 326-ban kellett állnia egy erődnek, mely az itt keresztülvezető római utat védte. Ez az erőd a nagy népvándorlás idején elpusztult, de a provincia vezetői továbbra is fenntartottak maguknak Mauterndorf-ban egy székhelyet.

Amint az a II. Heinrich császár 1002-ben született adományozó levelében is olvasható, "a jövőben ezen a helyen egy vámkivető (vámszedő) létesítményt kell alapítani".

A várat először egy 1253-ban született oklevélben említik, abban az évben, amikor a vár fő tornyát emelték. Azóta őrzi ez a vár a régi római útra épült fontos átjárót a Radstädter Tauern-en keresztül.

A mauterndorf-i várat ma két irányból közelíthetjük meg. A fenti kép a parkoló felőli megközelítést mutatja, a lenti képen pedig a falu központja felőli látható. Mindkét irányból az egyetlen bejárathoz jutunk, ahol megvehetjük a belépőjegyeket és kérhetünk audio guide-t is.

A sima belépő ára tartalmaz egy kis készüléket, melyen idegenvezetést hallgathatunk hét nyelven (természetesen magyarul is), sőt a gyerekeknek van külön az ő részükre készített szórakoztató és könnyen érthető audio guide.

Ezen felül a vár impozáns védelmi tornyának hat emelete csak élő idegenvezetéssel látogatható. Oda előre meghatározott időpontokban, idegenvezető kíséretében lehet bemenni. Viszont ebből a toronyból nyílik a legszebb kilátás a Lungau régióra.

A 15. században a várat Leonhard von Keutschach érsek és Burkhard von Weißpriach prépost bővítette. Akkor vált a hely adminisztrációs központtá.

Ha gyalogosan jöttek a vándorok bebocsájtást kérve a várba, nem nyitották ki nekik a nagy várkaput, hanem csak ezt a kis ajtót. Mondjuk elég alacsony, valószínűleg úgy kellett bebújni rajta.

Ma a várkapun belépve egy egészen más időben, a középkorban találhatjuk magunkat.

Az Alpokon átmenő kereskedelmi útvonal itt vezetett keresztül Mauterndorf-on és a váron. Ez volt a 20 vámszedő hely egyike, melyek a Radstädter Tauern-en és a Katschberg-en keresztül vezető út mellett álltak. Az út az olasz kereskedelmi központot Velencét kötötte össze Salzburggal, mint fő átrakó és elosztó hellyel. Ha a kapukat bezárták, az egész utat le tudták zárni. Így tartották kontroll alatt az erre hozott összes árut, melyre a régiónak szüksége volt.

Sókereskedők, sörfőzdék követei hozták árujukat. A hegyekben bányászott érceket (aranyat, ezüstöt, vasat, cinket, vörösréz és kobalt szállítmányokat) vámoltak és pakoltak itt egészen a 19. század végéig.

Az elővárban voltak a gazdasági épületek és az istállók. Az árut itt az udvaron ki- és átrakták. Eső esetén pedig a boltív alatt dolgoztak, mely megvédte az árut a nedvességtől. Egy ilyen jármű 200 kg árut tudott naponta elszállítani kb. 30 km-re.

Természetesen csak azután lehetett itt a váron keresztül kocsikkal áthajtani, miután Leonhard von Keutschach érsek 1500-ban a várat kibővítette. Addig csak egy keskeny ösvény vezetett át a hegyeken. Az árut nyeregtáskákban vitték, a lovak pedig szépen libasorban, egymás után mentek. Egy-egy ló kb. 100 kg árut vitt, és a málhás lovak hosszú sorát nevezték el "málhás vonatnak".

A vámszedők lakása is itt volt az elővárban. Megfigyelhető rajta az a több felé, és itt a faluban is jellegzetes építkezési forma, hogy a házak alja kőből, a felső része pedig fából készült.

A várudvar a középkorban egy piactérhez hasonlított, ahol mindig nagy zűrzavar uralkodott. Tele volt élettel: cselédekkel és szolgálókkal, őrökkel. A kereskedők bort és szöveteket, kelméket hoztak az uraságnak. Mutatványosok és koldusok is voltak, valamint más utazó népségek, akik folyamatosan jöttek-mentek.

Az udvar közepén a létfontosságú kút állt.

Ma útbaigazító tábla áll középen, mely alapján eldönthetjük, hogy merre is induljunk.

Az ősi torony falán a nagy Szent Christophorus (nálunk Kristóf), az utazók védőszentje látható. A torony korabeli bejárata 12 méteres magasságban nyílt, ami csak létrák segítségével volt elérhető. Veszély esetén ezeket felhúzták és a bent lévők teljesen biztonságban voltak. A török veszedelem idején a toronyra még két emeletet építettek, így 44 méteresre magasították. 

A tornyot 700 év után, 2003-ban nyitották meg a látogatók előtt, mely a legjobb állapotban fennmaradt középkori torony.

Az első emeleti árkádos folyosóról nyílik a várkápolna, ahova csak benézni lehet, bemenni sajnos nem.

A falakon látható gótikus festmények Salzburg tartományban a legrégebbi,  legszebb és legjobban megőrzött falfestmények közé tartoznak. A kápolnát Szent Barbarának (nálunk Borbála), a bányászok védőszentjének szentelték fel. Az 1455-ből származó oltár három nőalakja balra Szent Katalin, középen Szűz Mária a kisdeddel, és jobbra Szent Barbara.

A kiállítás helyszínei a vár különböző helyiségeiben találhatók, ahol érdekes és interaktív módon építettek fel jeleneteket a vár történetéből. Van ostrom, lakoma és egyéb mindennapi tevékenységek.

A vár lakóit egyesével is bemutatják. Részletes leírást kaphatunk a parasztok, a szolgálók, kisasszonyok, a várúr és természetesen az udvari bolond öltözködéséről, szokásairól, tevékenységeiről.

A hatalmas, gyönyörű motívumokkal festett nagy lovagteremben ruhatár található, ahol felöltözhetünk a korabeli divatnak megfelelő ruhákba és pózolhatunk különböző helyszíneken kreatív fényképek elkészítéséhez.

A lovagterem a vár második emeletén található. Nagy ünnepségeket tartottak itt. A magas rangú látogatók és a vendéglátók a főasztalnál a baldachin alatt ültek, a többi, egyéb vendég pedig külön. Az étkeket nagy tálakon szervírozták, különböző fogásokat egyszerre, az édeset és a savanyút is vegyesen. Az emberek kézzel ettek, csak a leveshez használtak kanalat. A gazdag evészet és borozás mellé zenét is hallgattak, például trombitát, lantot, furulya és hegedű játékot. Sőt még táncoltak is hozzá.

És lássuk ki lakott a várban: Leonhard von Keutschach salzburgi érsek kapta a jogot, hogy várúr legyen. Főként nyári rezidenciaként használta.

A lakóhelyiségek bejárata feletti címer mutatja, hogy 1494 és 1513 között a kápolna fölötti szobát az érseknek privát használatra, a kor divatja szerint rendezték be.

A lakó rész a következő helyiségekből állt:
egy előszoba kandallóval, ahol fürdődézsa is áll, ami abban az időben luxusnak számított. A dézsát ráadásul le is függönyözték, nehogy a huzatban megfázzon az éppen benne fürdő érsek.

A hozzá tartozó lakószoba fala teljes egészében fával volt burkolva. A szobán belül egy kisebb hálóhelyiség lett szintén fából kialakítva, rajta ajtó, ablak, benne baldachinos ágy. A fából készült falak, rajtuk a kárpitozás, a lefüggönyözhető ágy, mind a hidegtől védték a lakójukat.

A lakószobában volt még egy étkezőasztal és egy olvasópult is.

A helyiséghez tartozott továbbá egy privát toalett, amiből a falon kívülre pottyant, vagy folyt a ... no igen, hát el tudjátok képzelni, ugye.

(A fotó a vár hivatalos honlapjáról, a salzburg-burgen.at oldalról származik.)

A vár tulajdonjoga 1806-ban szállt az államra.

1896-ben jött Hermann von Epenstein, egy katonaorvos Berlinből, aki megszerezte és megmentette a várat az enyészettől. Epenstein zsidó származású volt, de volt neki egy keresztgyermeke Hermann Göring, aki gyerekkorában sokat vendégeskedett a mauterndorf-i várban. Epenstein halála után annak özvegye Göring-nek ajándékozta a várat, azonban mivel a földhivatali nyilvántartásba nem vezették át az ajándékozást, később jogi problémák merültek fel a vár tulajdonjoga körül. 1945 áprilisának végén Göring még "fiatalságának várába" akart menekülni, de a Vörös Hadsereg előrenyomulásától való félelme miatt inkább a Fischhorn-i kastélyba ment.

1968-ban Salzburg tartomány vette át a vár fenntartását, 1979-től 1982-ig nagyszabású felújítási munkákat végeztek benne több mint 20 millió Schilling értékben. 

Apropó, tudjátok, hogy a várat akár 50 Schillinges várnak is hívhatnánk? Mert az 1962-ben nyomott 50 Schillinges bankjegyek hátoldalán a mauterndorf-i vár volt látható.

A vár másik felében a Lungaui Tartományi Múzeum található, melyet Wernfried Gappmayer igazgató alapított. Ő alakította át a várat élményvárrá "Lust aufs Mittelalter" mottóval. (Szabad fordításban talán "középkori örömök", "kedv a középkorhoz".) A kiállítás a Lungau régió mindennapjait, a mindennapi életet, az ünnepeket mutatja be.

A Tartományi Múzeum 2007 májusában nyílt meg újra. A kiállító tereket és témákat több részletben átépítették Helga Gappmayer kurátor irányításával, és új mottót is választottak: "tradíció új köntösben".

A kiállítás bemutatja a térség állat és növényvilágát is.

Egy teremben csodálatos kristályokban gyönyörködhetünk.

Megismerkedhetünk a környék néphagyományaival is. A tavaszi ünneppel, amikor kihajtották az állatokat a legelőkre, nyáron az aratás mindennapjaival és az őszi munkákkal is.

Itt tartják a nagy Samson bábut is, amivel évente négyszer körbe vonulnak a falun és nagy ünnepséget tartanak. 

Bepillanthatunk egy hagyományos ház berendezési tárgyai közé is.

Mindez érdekes, interaktív formában, leírásokkal, filmvetítésekkel, gyerekekkel is élvezhetően.

De hogy jön ide egy Grimm mese, a Csipkerózsika? 2008-ban itt a várban forgatták osztrák-német koprodukcióban a mese megfilmesített változatát, így lett nemrég Csipkerózsika vára is ez a gyönyörű, középkori vár.

A vár nyitva tartása:

• nyáron - május 1-től október 31-ig naponta nyitva van 9:30-tól 17 óráig, júliusban és augusztusban 9:30-tól 18:30-ig.
• télen - január 1-től április 11-ig keddtől péntekig, április 15-22. között és december 27-31. között 10-től 18-ig van nyitva a vár. Más időpontokban télen zárva.

Belépő árak nyáron:

A belépő ára télen felnőtteknek 11,50 Euro, gyerekeknek 4,30 Euro. Nyáron felnőtteknek 14 Euro, gyerekeknek 5,20 Euro.

• felnőtt: 14 Euro
• gyerek: 5,20 Euro

Belépő árak télen:

• felnőtt: 11,50 Euro
• gyerek: 4,30 Euro

LungauCard-dal ingyenes.

A várban rendeznek konferenciákat, és választhatjuk esküvői helyszínnek is. A vár-vendéglő 200 fős befogadóképessége elég nagy lagzira ad lehetőséget. Továbbá koncerteket is rendeznek a várban.

És ha más várak is érdekelnek benneteket, ajánlhatom még a magyar határhoz közeli Fraknói várat, ahol szintén nagyon klassz történelmi utazáson vehetünk részt kedves és humoros magyar idegenvezetőkkel, valamint a 14 kapun keresztül megközelíthető, karintiai Hochosterwitz várat. Egészen különleges továbbá a Liechtensteini nagyhercegi család ősi vára (Burg Liechtenstein), mely Bécs alatt található. Misztikus és boszorkányos vár várja a látogatókat Riegersburg-ban, a magyar határtól mindössze 35 km-re.

Szlovéniában is vannak érdekes várak, mint a magas sziklán álló Bledi vár, valamint a szikla oldalához és egy barlangrendszerhez épült Predjamai lovagvár.

És ha szeretnétek értesülni az új bejegyzésekről, kövessétek a Kiránduló facebook oldalát is.

Az információk egy része a wikipedia oldalairól, a másik része pedig a település (mauterndorf.at) és a vár (salzburg-burgen.at) honlapjáról származnak.